Regionális sztereotípiák

Běi​jīng​rén (北京人)

A Běi​jīng-iek, időnkét csak jīng​yóuzi (京子) - "zsíros/olajos fővárosiak", vagy tòngchuànzi (胡同串子), kvázi "tòng-patkányoknak" nevezett (az öreg Běi​jīng meghatározó városképéből) fővárosiak lustaságukról, mindent jobban tudó attitűdjükről, és sokszor a semmiről szóló, nagyfokú veszekedési hajlandóságukról híresek. No meg saját városi nyelvjárásukról, az érhuà (儿话)-ról.

Shànghǎirén (上海人)

Minden országnak megvannak a saját maga rivalizáló nagyvárosai, Kínában ezek ugyebár
Běi​jīng és Shànghǎi. És igen, nagyon utálják egymást. A helyiek csak shàng-nak (沪上) titulálják magukat, (沪) Shànghǎi rövidítése, ergo ezalatt hozzávetőlegesen "a városnál/városban lévők"jelentése értendő. S mindenki mást, ki nem Shànghǎi-i, azt xiāngxià de-nek (乡下的), vagyis falusinak tartanak. Közkeletű nézetek szerint e sajátos metropolisbeli férfiak kissé effemináltak, a nők pedig kifogástalanul elegáns, könyörtelen pénzsóvárok.

chuānrén (四川人)

chuān-provinciája őrült csípős kajái mellett tüzes nőiről is ismert, mi több köztudottan Kína legjobb női chuān-ból származnak. Emellett a nehézipar-befektetési lehetőségei is csodálatra méltóak... Számos chuān-i hagyja ott otthonát jobb megélhetés reményében, hogy aztán "fodrászatokban" kössön ki [nota bene: 发廊!] nőként, vagy migráns munkásnak mondjuk Shànghǎi-ban férfiként. A chuān-i nők gyönyörű, tiszta bőrükről, testükről, és érthetetlen akcentusukról nevezetesek. (麻辣屄) "forró muff" néven ismertek - ha prostitúcióban utaznak, mèizi-ként, (辣妹子) ha nem.Dōngběirén(东北人)

Azaz az észak-keletiek, Észak-Korea és Szibéria közti fagyos, rideg népek, akik bár magukat
háoshuǎng-nak (豪爽), "extrovertált, nyíltszívű, egyenes, etc." embereknek vélik, de az ország többi részén többnyire alkoholista, bornírt állatokként gondolnak reájuk, s sokszor a szervezett bűnözéssel kapcsolják össze őket. A Dōngběi-i srácok amúgy nagyszerű ivócimborák, (ha pedig nő vagy, érdemes gázspray-t tartanod magadnál). Bunyó esetén melletted lesznek. A Dōngběi-i leányzókat pedig, nos, mint asszonyállatokat szokták volt tudni.

S noha jóllehet mindezek pusztán sztereotípiák, bár sok az igazság bennük. Persze nem szép dolog általánosítani.

Megjegyzések

  1. Hehe, ez is jó ! A hutong etimológiájáról tudsz valamit? Mongoloktól hallottam, hogy az a mongol hudag (írott mongol: qudduγ ᠬᠤᠳᠳᠤᠭ) szóra megy vissza-aztán ki tudja, hogy mi az igazság :)
    Ha már a mongolok szóba jöttek, szintén tőlük hallottam, hogy a hanokat manzinek csúfolják (蛮子), míg a hanok a mongolokat tazinek (韃子/鞑子) nevezik :)

    VálaszTörlés
  2. 蛮子/韃子/鞑子 - ezeket még nem hallottam! :)

    Az etimológiáról nem tudok sokat, a baidu szerint is a mongoloktól származik elnevezése, a 'gudum' szóból, mely alatt sikátort kell érteni.

    Viszont maguk a hú​tòng-ok, e sikátorszerű szűk utcák pont, hogy a mongol inváziót követően váltak Běi​jīng meghatározó elemeivé, abból is tanulva, hogy a mongolok kvázi akadálytalanul sétálhattak be a város szívéig. Egy magyarázat szerint pedig a kis, keskeny utcák arra is szolgáltak, hogy a későbbiekben ilyen nagy létszámú seregek ne tudjanak egy az egyben gond nélkül előrehaladni a városközpontig.

    VálaszTörlés
  3. Ja mondjuk a 蛮 az ugye barbárt jelent [szlengben pedig pl.: 蛮好, marha/kurva jó, etc.]

    De most néztem a szótárban, hogy a 韃/鞑 alatt meg tatárt értenek! :)

    VálaszTörlés
  4. Az imént találtam egy cikket (A Critical Study of 'HUTONG' in BEIJING , Annual bulletin of the Institute of Humanistic Sciences, Rissho University. Special [publication] 15, 34-53, 2004-03-25), abban azt írják, hogy hutongot hívják még 巷/斜街/条-nek is, és Shanghaiban 里弄-nek nevezik. Etimológiaként a mongol hottog szót adja meg.

    A mongol szótáram (蒙漢詞典 増訂本)szerint meg a γudum és a γudumǰi szavak jelentése: ① 巷、胡同、街道 ② 廊、走廊

    VálaszTörlés
  5. Köszi a kiegészítést, ergo mindenképpen mongol jövevényszóról kell beszélnünk a hú​tòng esetében!

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

ギャル文字

A Kék-folyó tényleg kék?

A kínai írásjegyek